Hírek

Társasutazásra hív az Operettszínház

Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című klasszikus darabja 80 évvel operettszínházi ősbemutatója után újjáéled a Nagymező utcában. Az eredetileg kamaraszínpadra írt előadás ezúttal szövegében és képi világában is megújulva várja a nézőket.



Az Én és a kisöcsém alkotóinak és szereplőinek részvételével tartottak sajtótájékoztatót a Budapesti Operettszínház következő bemutatója kapcsán. A jelenlévők a Piri idegenvezetőt megszemélyesítő Janza Kata segítségével belekóstolhattak az unalmasnak nem mondható társasutazásba, és természetesen felcsendültek az operett jól ismert slágerei is.

"Az utóbbi időben nem áll távol az 'utazási iroda-érzés' az Operettszínháztól, hiszen a társulat gyakran úton van, számos helyen lépnek fel külföldön. Legutóbb Izraelben vendégszerepeltek, ahol 12 Bajadér előadást láthatott a közönség. A Tel Aviv-i Opera szezonbérletének előadásaként a tavalyi Csárdáskirálynő után immár másodszor játszottunk húszezer ember előtt, hatalmas sikerrel, remek kritikákat kaptunk az izraeli lapokban" – mondta Lőrinczy György.

Az Operettszínház főigazgatója hozzátette, hogy az izraeli vendégszereplés kihatott az Én és a kisöcsém próbafolyamatára is, hiszen a darab szereplői közül Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Peller Károlyt és Szendy Szilvit nélkülözniük kellett az itthon dolgozóknak, és a négy művésznek is be kellett hoznia a lemaradást.

Az Én és a kisöcsémben újra együtt játszik a Rómeó és Júlia legendás párosa, Szinetár Dóra és Dolhai Attila, akik Kelemen Kató illetve Andersen szerepében láthatóak. Mészáros Árpád Zsolt szintén Andersent alakítja, partnere pedig az operett műfajában most bemutatkozó Simon Panna, aki a színház ifjú generációját erősíti.

Kabos Gyula egykori szerepében, Zolestyákként Faragó András illetve Jordán Tamás lép színpadra, aki vendégművészként először játszik a Budapesti Operettszínházban. Az ügyefogyott, ám annál szórakoztatóbb nyomozópáros, Dr. Sas és Dr. Vas szerepében Homonnay Zsolt és Peller Károly, illetve Csonka András és Magócs Ottó látható.

Vadász Fricit Szendy Szilvi és Peller Anna alakítja, Janza Kata és Kekkovacs Mara pedig a csábos idegenvezető, Pirit játssza. Az Én és a kisöcsémben láthatjuk még Jantyik Csabát és Földes Tamást, Barkóczi Sándort és Szerényi Lászlót is.


Az egyik legérdekesebb munka egy színház életében összehozni egy új darab csapatát – véli Lőrinczy György. "Olyan feladat ez, mintha az ember konyhafőnökként működne. Úgy gondom ezúttal egy nagyon érdekes menüt sikerült összehoznunk" – mondta a szakember.

A recept a következő: adott egy ismert, sikeres mű, egy remek történet, Bolba Tamás, aki fantasztikus hangszereléssel alakította át darab zenéjét, egy prózai rendező, Réthly Attila, a ki az Amerikai Komédia sikere után most a nagyszínpadon kapott lehetőséget arra, hogy ismét zenés darabot vigyen színre, amelyet Lőrinczy Attila dramaturg korszerűsített. Az Én és a kisöcsém című előadásban együtt szerepel az operett- és a musical tagozata, illetve a színház ismert sztárjai mellett a fiatal tehetségek is bizonyíthatnak a darabban.

Az Operettszínház színpadára két év után tér vissza Szinetár Dóra is, aki elárulta, kissé meglepte, amikor KERO megkereste a szereppel, és kicsit húzta is az időt a válaszadással, most azonban úgy érzi magát, mintha el sem ment volna a színháztól. "Nagyon jó érzés itt ülni. Bárkire nézek itt a teremben, jó érzéssel tölt el. Köszönöm, hogy itt lehetek, nagyon örülök, hogy benne lehetek ebben a produkcióban" – tette hozzá a Kelemen Katót alakító színésznő.

Az előadás másik vendégművésze Jordán Tamás. A Budapesti Operettszínház régi hagyományát követve, ismét egy prózai színészt kért fel, hogy legyen a produkció részese. "Mindig nagy megtiszteltetés, mindannyiunk számára nagy öröm, amikor egy ilyen neves színész, a szakma egyik idolja az Operettszínházban lép fel" – mondta Lőrinczy György.

"A jóistennek nagyon sokat köszönhetek, egy valamit azonban nem adott meg nekem: nincsen hallásom, és nincsen hangom - de imádom a zenés műfajt. Soha nem gondolkodtam műfaji határokban: amikor Kaposváron, a Nemzetiben, Szombathelyen játszottam, sóvárogva néztem, ahogy a zenés darabokban táncolnak énekelnek a kollégáim - és milyen boldogok. Ezért most nagyon nagy örömmel vagyok itt, és már első alkalommal, amikor beléptem az Operettszínházba, éreztem, hogy jó helyre érkeztem" – fogalmazott Jordán Tamás.



Lőrinczy Attila dramaturg és Réthly Attila rendező közösen igyekeztek maivá, izgalmasabbá tenni az Én és a kisöcsémet úgy, hogy közben megőrizzék a mű hagyományos értékeit, friss szellemiségű, érvényes és korszerű előadást álmodtak színpadra.

Réthly Attila visszautalva Lőrinczy György séf-hasonlatára azt mondta, a főigazgató "bátor szakács". "Abban a meggyőződésemben mondom mindezt, hogy valóban egy bátor, különleges vállalkozásról van szó" – mondta a rendező, és kiemelte kollégája, Lőrinczy Attila dramaturg munkáját, aki az eredeti történetet "átfésülte", aktuális darabot készített belőle. Az alkotók azt ígérik, a mai, korszerű előadás – Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető kérését követve – sokkal "grandiózusabb" lesz, mint az eddig színpadra vitt változatai.

Ebben a rendezőt Bolba Tamás zenei vezető mellett Lőcsei Jenő koreográfus segíti: Eisemann Mihály és Szilágyi László művét először láthatja a közönség nagyzenekari hangszerelésben, nagy tánckarral. Az előadás látványos képi világát erősítik Túri Erzsébet díszletei és Velich Rita jelmezei is.

"Meg szeretném köszönni a kollégáimnak azt, hogy komolyan vették azt a szlogent, amivel az Operettszínház meghirdette az idei évadot: Legendák éve!. Hittek abban, hogy ha egy darab legendás, az nem jelenti, hogy poros, hogy a régmúlté, hanem lehet mai, korszerű. Elhitték, hogy csak egy dolgot szabad komolyan venni az eredeti műből: azt a bátor, irigylésre méltó pofátlanságot, amivel a szerzőpáros ezt a legendássá vált darabot megalkotta" – tette hozzá Réthly Attila.



Kerényi Miklós Gábor, a teátrum művészeti vezetője elárulta, nem volt könnyű munka elérni, hogy az Operettszínház műsorára tűzhesse Eisemann Mihály és Szilágyi László darabját.

"Legalább 3 év óta futunk az Én és a kisöcsém után. Különböző jogi problémák miatt nagyon nehéz volt megszerezni a jogokat –sőt, mondhatom, hogy kész kaland volt, ennek a darabnak a megszerzése. De ez a kalandosság jellemzi az egész színházat, a darabok sorsát, amelyeket műsorra tűzünk, hiszen különböző műfajokban próbálunk zenés színházat csinálni – ezért is mondjuk, hogy igazi népszínház vagyunk. Ha másként próbáljuk ezt megfogalmazni klasszikus, trendi kalandszínház a miénk. Mert igazi klasszikusokat, köztük olyan operetteket szeretnénk bemutatni, amelyek a magyar kulturkincs részei, ám tesszük ezt olyan módon, hogy az trendi legyen, itt és most hasson, korszerű legyen. Erre törekedett Lőrinczy Attila is akkor, amikor átdolgozta az Én és a kisöcsémet. Nagyon fontos, hogy új darabokat mutassunk be, úgy hogy a közönséget kalandra csábítsuk – érzelmi, gondolati kalandokra, képzeletbeli utazásokra" – vallja KERO. Az Operettszínház művészeti vezetője kiemelte azt is, az Én és a kisöcsém egy izgalmas flaszter operett, aminek a színészi munka ugyanolyan fontos része, mint a zene.


Vidám tavaszi társasutazás a romantikus Velence és a - kevésbé romantikus - Zabakol tápszergyár útvonalon... Kalandok, álruhák, szerepcserék, drámai félreértések - amelyek végül happy enddel végződnek –, miközben senki nem az, akinek látszik, és még a szerelem is inkább mulattat, mint hogy véresen komolyan vegye magát, ezért végül beteljesedik. Hogy mindez hogyan néz ki és hogyan hangzik a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán, kiderül március 13-án, az Én és a kisöcsém bemutatóján.

2015. 04. 11.
Copyright ©2009 - Szerényi László
www.netcube.hu - weboldalkészítés, webdesign, kereső optimalizálás, online marketing. Irányt mutatunk, megoldást kínálunk!